Kovács-Krausz Zoltán

A nevem Kovács-Krausz Zoltán és Kolozsváron születtem 1991-ben. Szülővárosomban jártam le az iskolai éveim a Báthory István Elméleti Líceumban. Iskolai éveim során számos matematika és fizika versenyeken értem el eredményeket, közöttük az Erdélyi és Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen is. 2010 – 2016 között alapképzésként elvégeztem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen mérnöki fizika szakot, a Kolozsvári Műszaki Egyetemen a számítástechnika szakot, valamint ugyancsak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen fizika mesterképzést számítógépes fizika szakirányban. Ezalatt gyakran voltam önkéntes az EmpirX egyesület által szervezett fizika ismeretterjesztő programokon. Mesteri szakdolgozatom (valamelyest a szakiránnyal ütközően) polimerek degradációjáról szólt, pontosabban gamma sugárzással segített feldolgozást és újrahasznosítást illetően.

2016-ban Budapestre költöztem és elkezdtem a PhD képzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyni Egyetem Fizika karán. A kutatási irányzatom a félvezetőfizika és nanoelektronika területen újszerű kétdimenziós kristályok kísérleti tanulmányozása. A kutatás menete a mesterségesen növesztett kristályokból nanoszerkezeteket létrehozni (hasonló technikákkal, mint amiket mikroprocesszoroknál használnak), többfajta anyagot egymásra helyezve mikroszkóppal, hogy a különböző tulajdonságaikat közösen ki lehessen használni. A kristályok erős spin-pálya kölcsönhatással bírnak, és más modern anyagokkal (mint pl. grafén) tanulmányozható a spintronikai felhasználhatóságuk. A spintronika egyik fő igérete a nagyságrenddel energia-hatékonyabb processzorok és memóriák fejlesztése, de ehhez iparilag is kifejleszthetőek és skálázhatóak kell legyenek. Kutatásaim alatt egy évet dolgoztam a Quantum Device Physics kutatócsoportnál a Chalmers Műszaki Egyetemen (Svédország), és a munkámból több szakmai publikáció is született és további folyamatban van.

A szilárdtestfizikán kívűl nagyon sok műszaki és mérnöki terület érdekel, nagyrészt hobbi szinten, öntanulásos alapon. A félvezető iparból a hardverfejlesztés valamelyest vonz, de jobban érdekelnek olyan mérnöki területek mint a repüléstan, de méginkább az energetika és energiaforrások és hőerőgépek. Különlegesen érdekel az atomenergetika, aminek a tágabb felhasználásaihoz nagyon szeretnék hozzájárulni.